6.1
Valósítsuk meg a 'baloldali rész' szövegmanipulációs függvény
segítségével a többi ilyen típusú függvényt! Nevezetesen:
- 'középső szelet' (I. jeltől J db karakter),
- 'jobboldali rész' (utolsó X db karakter),
- 'i. jel' .
(BASIC-analógia:
- 'baloldali rész' = LEFT$ függvény,
- 'középső szelet' = MID$ függvény,
- 'jobboldali rész'= RIGHT$ függvény.)
6.2
Valósítsuk meg a 'középső szelet' szövegmanipulációs függvény
segítségével a többi ilyen típusú függvényt! Nevezetesen:
- 'baloldali rész' (első X db karakter),
- 'jobboldali rész' (utolsó X db karakter),
- 'i. jel' .
(BASIC-analógia:
- 'baloldali rész' = LEFT$ függvény,
- 'középső szelet' = MID$ függvény,
- 'jobboldali rész'= RIGHT$ függvény.)
6.3
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy közönséges
írógépet utánoz! Ez az írógép 'csak arra képes', hogy a leü-
tött billentyűnek megfelelő karaktereket a képernyőre kiírja.
(Ügyelni kell arra, hogy csak látható jelű billentyűk lenyo-
mására legyen érzékeny a program! Így pl. a kurzor-mozgató
billentyűk, vagy egyéb, funkcióval rendelkező billentyű le-
nyomása legyen hatástalan!)
6.4
Fejlesszük tovább az előző feladatban megfogalmazott 'közön-
séges írógépet' szimuláló programot úgy, hogy a kiírt szöveg
jelenkénti törlés lehetőségét is megadja: a 'DEL' billentyű
lenyomásával az utolsó jeltől visszafelé (egyesével) törli a
képernyőn látható jeleket!
6.5
Egy - pl. adatállományból beolvasott - szöveget kell a képer-
nyőn megjelenítenünk. Mivel ez akár több képernyőnyi is le-
het, ezért fel kell készülnünk a szöveg a felhasználó ol-
vasási sebességéhez igazódó kiírására. Programunk kiírási se-
bességét pl. a számjegy billentyűkkel vezérelheti a felhasz-
náló. (A '0' esetén a megjelenítés függesztődjék föl, az '1'
..'9' billentyűk 9 sebességi fokozatot jelentsenek.)
6.6
Egy új gyógyszer nevének olyannak kell lennie, hogy az bár-
mely forgalomban levő gyógyszer nevétől legalább két betűvel
különbözzék. Adott a forgalomban levő gyógyszerek listája.
Készítsünk egy programot, amely eldönti egy új névről, hogy
lehet-e ilyet adni a gyógyszernek!
6.7 *
Egy új gyógyszer nevének olyannak kell lennie, hogy az bár-
mely forgalomban levő gyógyszer nevétől legalább két betűvel
különbözzék. Adott a forgalomban levő gyógyszerek listája.
Készítsünk egy programot, amely felsorolja azon gyógyszere-
ket, amelyeknek neve 'leginkább összekeverhető' az övével,
azaz azt a tizet, amelynek neve legkevésbé tér el. Az 'elté-
résfüggvény' lehet az alábbiak valamelyike:
a. az eltérő betűk száma,
b. az eltérő betűk helyiértékének valamilyen függvénye.
6.8 **
Írjunk olyan algoritmust és programot, mely egy egyszerű gra-
fikus nyelven beírt programot tud értelmezni és végrehajtani!
Legyen a nyelv a következőképpen definiálva:
- utasítások:
- 'le', 'fel', 'jobbra', 'balra'
(egységnyit lép az adott irányba),
- 'ne rajzolj', 'rajzolj'
(fölemeli a 'ceruzát' - azaz a mozgás nyoma nem lát-
szódik -, illetve leteszi a 'ceruzát' - azaz a mozgás
nyomot hagy),
- 'vége'
(a forrásprogram végét jelzi).
- nyelvtani szabályok:
- két utasítást egymastól SZKÖZ választ el,
- ha egy helyváltoztató utasítás előtt SZÁM áll, akkor
az azt követő utasítást SZÁMszor kell végrehajtani!
(Hasonló - bár bonyolultabb - feladat szerepelt 1988. évi Ne-
mes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmá-
nyi Versenyen.)
6.9
Rendezzük sorba a magyar ABC betűi szerint az osztály tanuló-
inak neveit! Ügyeljünk arra, hogy a nevekben szerepelhetnek
ékezetes betűk is, és ezekre a < reláció nem a magyar ABC
szerinti sorrendet adja a számítógép! (Pl. elképzelhető, hogy
'BÉKÉSI'>'BOKOR'.) A nevekben csak nagybetűk szerepelhessenek
az egyszerűség kedvéért!
6.10
Adott az osztály névsora (ABC-sorrendben). Illesszük be egy
új tanulónak a nevét a névsorba!
6.11
Egy névsor érkezési sorrendben készült. Rendezzük úgy a neve-
ket, hogy e sorrend is megmaradjon! Ezt egy indexszel való
kiegészitéssel érhetjük el, az index fejezze ki a névsorbeli
helyét!
6.12
Az érettségi bizonyítvány kiosztására egyazon ünnepélyen ke-
rül sor mind a négy 4. osztálynak. Írjunk programot, amely
megkönnyíti az iskola igazgatójának a munkáját: a négy (ren-
dezett vagy rendezetlen) osztálynévsorból egyetlen rendezet-
tet készít!
6.13
Az érettségi banketten a lányok és fiúk tánccal nyitják meg
az ünnepséget. A rendezőknek sok fejtörést okozott, hogy mi-
ként állítsák össze a párokat. (Szerencsére ugyanannyi lány
volt, mint fiú. Vita akörül forgott, hogy ki kivel lépjen be
a táncterembe.) Végülis úgy döntöttek, hogy névsorba rendezik
külön-külön a lányokat és a fiúkat, majd a névsor első höl-
gyére bízzák, hogy egy kalapból kihúzza partnere nevét. A kö-
vetkező hölgy az előbbi fiút követővel áll párba, és így to-
vább. A fiúnévsor utolsóját az első követi. Segítsünk rajtuk
azzal, hogy a két rendezett listát elkészítjük az (egy rende-
zett) osztálynévsorból, sőt a kalapból kihúzás helyett a
program egy véletlenszám generálásával jelölje ki az első
párt. Írja ki a párosítást a képernyőre! (A szétválogatáshoz
rendelkezésünkre áll egy lány-, illetve egy fiúkeresztneveket
tartalmazó névgyűjtemény.)
Sajátos 'logikájú' a LOGO nyelv szövegkezelése, s mivel
egyben tipikus példája az ún. funkcionális nyelveknek, fon-
tosnak tartjuk az alfejezetben különönállóan összefoglalni a
vele kapcsolatos ismereteket. (Bár előre kell bocsátani, az
itt felsorolt feladatok némelyike valamelyik későbbi alfeje-
zetekbe jobban beleillene, az együtt szerepeltetést azonban
fontosabbnak éreztük.) A LOGO alábbi kulcsfogalmainak ismere-
tére építenek a feladatok:
- LISTA, üres LISTA,
- hierarchikus LISTA: fastruktúrájú szerkezet,
- a szöveg mint speciális LISTA (betűk listája),
- 'függvénytani' alaputasítások
FIRST=első elem, BUTFIRST=első elem nélkül, LAST=utolsó
elem,BUTLAST=utolsó elem nélkül, FPUT=listához elsőként,
LPUT=litához utolsóként, COUNT=elemszám, EMPTY?=üres?,
LIST=listába fűzés, LIST?=lista-e?, MEMBER?=eleme-e?,
SENTENCE=listaegyesítés, WORD?=szó?, OUTPUT=függvény ér-
ték kilépés,
- a rekurzív függvények globális szerkezete:
to rekurzívfüggvény :paraméterek
if üres? :paraméter then output ...
; nem üres esetben teendők, többnyire ilyesmi:
output transzformáció rekurzívfüggvény csökkentett :pa-
raméterek
end
Ennek megvilágítására álljon itt egy példa:
to faktoriális :n
if :n=0 then output 1
output :n*faktoriális :n-1
end
6.14
Válasszuk ki egy X szöveg (vagy általában: bármely elemek
listájának) I. elemét! A függvényt úgy írjuk meg, hogy fel-
használhatjuk az EMPTY?, a FIRST és a BUTFIRST függvényeket
(természetesen az OUTPUT utasításon kívül).
Megoldás:
to elem :i :x ; az x lista i. eleme=az x szöveg i. betűje
; ha üres, akkor az i. eleme is 'üres'
if empty? :x then output []
; ha az első eleme kell a listának, akkor az eredmény:
első eleme(x)
if :i=1 then output first :x
; különben az eredmény: az első nélkülinek az i-1. eleme
output elem :i-1 butfirst :x
end
6.15
Az előbbi feladatot oldjuk meg most úgy, hogy a FIRST és
BUTFIRST függvények helyett a LAST, és a BUTLAST függvényeket
használjuk föl!
6.16
Írjuk meg a következő függvények LOGO programját! Zárójelek
között fölsoroljuk a felhasználható függvényeket.
1. Egy X szöveg tartalmazza-e az E szöveget
(EMPTY?, FIRST, BUTFIRST);
2. Az X szöveg hossza, azaz a lista elemei száma
(EMPTY?, BUTFIRST);
3. Az X,Y szöveg konkatenációja (összefűzése);
(EMPTY?, LAST, BUTLAST, LPUT);
4. Az X szöveghez hozzáfűzi az E betűt;
(EMPTY?, FIRST, BUTFIRST);
5. Az X utolsó betűje;
(EMPTY?, LAST, BUTLAST);
6. Az X szöveg az utolsó betű nélkül;
(EMPTY?, FIRST, BUTFIRST,FPUT);
7. Az X rendezett szósorozatba az E szót beilleszti a he-
lyére;
8. Az X szöveg az E szó nélkül;
6.17
Készítsünk táblázatot gépünk karakterkód és karakter megfe-
leltetéséről! (Vigyázzunk a kiírt képpel nem rendelkező, 'ha-
tással rendelkező' karakterek kiírására!)
6.18
Írjunk olyan algoritmust és programot, mely egy beolvasott
szöveg betűinek ASCII kódját sorban kiírja! (Így egy szöveg
esetleg nem látható - rejtve maradt - jelei is láthatóvá vál-
nak.)
6.19
Tudjuk, hogy látható képpel rendelkező jeleink kódjai 32 és
126 között találhatók (tehát kisebbek 128-nál, azaz 7 biten
ábrázolhatók). Egészítsünk ki paritásbittel minden jelet eb-
ben a kódintervallumban! (Azaz a legértékesebb bit elé il-
lesszünk egy bitet, ami pl. páratlan számú 1-es bitet tartal-
mazó kóddá egészíti ki.) Írjunk táblázatot az így keletkezett
- esetleg megváltozott - kódokról! Pl. páratlan paritás ese-
tén:
* * * *
* Jel * paritásbit nélküli * paritásbites *
* * kód * kód *
*******************************************
* A * 65 * 193 *
* B * 66 * 66 *
* . * . * . *
6.20
A beolvasott szöveget kell meghatározott hosszúságú blokkokra
bontva kiegészítenünk egy karakternyi (bájtnyi) ellenőrző
összeggel! A blokkhossz legyen 127 bájt. Az ellenőrző összeg
kiszámítása többféleképpen történhet:
1. adjuk össze a blokkhoz tartozó jelek kódjait, majd ve-
gyük a 256-tal való osztási maradékát; vagy
2. 'kizáró VAGY' műveletet használjunk az előbbi összeadás
helyett (mivel így mindig egy bájtos a részeredmény,
ezért nincs szükség a végén az osztási maradék képzésé-
re).
6.21
Az előző feladatot azzal a feltételezéssel toldjuk meg, hogy
a beolvasott szöveg jeleinek kódja nem haladja meg a 127-et;
a beolvasást követően először is egészítsük ki jelenként pa-
ritás bittel (páratlan paritásúra), majd ezután blokkosítva a
megfelelő ellenőrző összeggel! Figyelem, az ellenőrző összeg
is legyen paritáshelyes!
6.22 **
Egy mérőberendezés a következő formátumú egységekben (blok-
kokban) rögzíti mérési eredményeit lyukszalagra:
'start'+'óra'+'perc'+mérési értékek+ellenőrző összeg+'stop',
ahol az aposztrofok közöttiek egy valamilyen speciális kódú
jelet vagy jeleket reprezentálnak.
'start' = 127,101,127 (három kötött bájt),
'óra' = 0..23 közötti értékű bájt,
'perc' = 0..59 közötti értékű bájt,
'stop' = 127,103,127 (három kötött bájt).
A mérési értékek 0-99 kódú jelek lehetnek. Az ellenőrző ösz-
szeg kiszámítása a következőképpen történik: a blokkot alkotó
karakterek összege modulo 128 (azaz osztási maradék 128-cal
osztva). Minden egyes adat (legyen az mérési adat vagy akár
speciális jel) legmagasabb helyiértékű bitje paritásbit.
Ilyen blokkok alkotják a teljes mérési sorozatot. A teljes
sorozat idő szerint rendezve kerül rögzítésre. A lyukszalag-
lyukasztó berendezés - sajnos - gyakran követ el hibákat. Ír-
junk hibafelismerő, illetve hibajavító programot, ha tudjuk,
hogy az alábbi hibalehetőségekre kell számítani:
1. egy-egy jel eltorzulása (föltehetjük, hogy az időada-
tok nem romolnak el!),
2. a blokknak bármely jele torzulhat,
3. a 2.-n túl ki is maradhatnak mérési értékek.
6.23
Az egész számok számjegyes (karakteres) ábrázolásánál tömö-
rebb ábrázolása a következő: minden számjegyhez 4 bitet ren-
delünk, a '0'-hoz 0000-t, az '1'-hez 0001-t, ... a '9'-hez
1001-t. Így egy bájt a szám két számjegyét képes tárolni. Ír-
junk programot, amely segítségével legfeljebb 6 számjegyből
álló (karakteres ábrázolású) számokat ilyen ún. BCD ábrázolá-
sú (3 bájtos) számokká alakítja (és viszont)! A negatív szám
előjelét első 'számjegyként' az 1111-kód jelentse!
6.24 *
Az előző feladatot egészítsük ki egy 'eljáráscsomaggal', ami
lehetővé teszi (rögzített hosszúságú) BCD-alakú számokkal az
alábbi műveletek elvégzését:
- összeadás,
- kivonás,
- szorzás,
- relációba állítás (<,>,=,...),
- 0 értékű-e.
6.25
Tegyük meg a következő kiegészítést! A BCD-számokat, azért
hogy tetszőleges hosszúságúakkal dolgozhassunk, kiegészítjük
az első félbájtján a 'hosszúságával'.
Pl.:
1234 -> 01000001 00100011 0100....
4 1 2 3 4
hossz BCD számjegyek
Hogyan módosulnak az előzőekben megírt programcsomag egyes
eljárásai? Feltehetjük, hogy felesleges (ún. vezető) 0-kat
nem tartalmaznak a számok.
6.26 *
Egy királyi család fiúági leszármazási fáját az alábbi (szek-
venciális) módon tároljuk:
( király ( gyermek1 (unoka1) (unoka2) ( gyermek2 (...) ) )
(Természetesen a családfa rekurzívan tovább 'mélyíthető' -a
konkrét esetnek megfelelően.)
1. Adjuk meg, hogy hány generációt tartalmaz az így ábrá-
zolt családfa!
2. Keressük meg a királyi család azon tagját, akinek a
legtöbb fiúgyermeke volt!
3. Döntsük el a családfa alapján, hogy volt-e valaha is
Kázmér királynak Kázmér nevű gyermeke!
4. Ellenőrízzük, hogy az így felírt családfa formailag
(szintaktikusan) helyes-e!
5. Adjuk meg, hogy hány tagú a királyi család!
6.27 **
Készítsünk 'elektronikus társalgási zsebkönyvet', amelyben
viszonylag kevés alapszóból és kifejezésből felépített kész
mondatok találhatók magyar és angol nyelven, szituációnként
csoportosítva. Találjunk ki olyan tárolási módot, amely ki-
használja, hogy az egyes szavak, szókapcsolatok sokszor is-
métlődhetnek! Készítsünk programot, amely - az általunk kita-
lált tömör tárolású szövegből - ki tud listázni egy megadott
szituáció összes mondatát!
6.28 *
Az előbbi feladatot átfogalmazhatjuk egy valamilyen tudomá-
nyos szakcikk esetére is, ahol - szempontunkból - szintén a
viszonylag szűk szókincs a lényeges. Tehát a feladat: készít-
sünk egy szótárt, amely tartalmazza a cikk szakszavait és az
ezekből építkező szakkifejezéseit! (Igyekeznünk kell minél
tömörebb ábrázolást találni!)
6.29
Készítsünk algoritmust, amely egy beolvasott szövegben meg-
számolja, hogy hány határozott névelő található!
A megoldáshoz feltesszük, hogy határozott névelő ('a' vagy
'az') előtt is, mögött is szóköz található és hogy a szöveg
legfeljebb egy 'sornyi'. Így a megszámlálás tételt kell al-
kalmaznunk a ' a ', illetve a ' az ' jelsorozatra:
Program: 10 REM C64 BASIC kód:
15 PRINT " Hata
rozott nevelok"
Be: szöveg [nem üres szöveg] 20 INPUT "Szoveg:";SZ$:
. IF SZ$="" THEN 20
s:=0 25 S=0
Ciklus i=1-től hossz(szöveg)-ig 30 FOR I=1 TO LEN(SZ$)
ne1:=i.jeltől 4 jel(szöveg) 35 : N1$=MID$(SZ$,I,4)
ne2:=i.jeltől 5 jel(szöveg) 37 : N2$=MID$(SZ$,I,5)
Ha ne1=' a ' vagy ne2=' az ' 40 : IF N1$=" a " OR
akkor s:=s+1 . N2$=" az " THEN S=S+1
Ciklus vége 45 NEXT I
Ki: s 50 PRINT "A hatarozott nevel
. ok szama=";S
Program vége. 55 STOP
6.30
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy szövegben
'hézagos mintát' tud keresni, és az előfordulási helyeket
megjelöli! ('Hézagos minta' alatt azt értjük, ha egy fix
hosszúságú láncból csak néhány karaktert rögzítünk le, a töb-
bit valamilyen általunk meghatározott 'joker' karakterrel he-
lyettesítjük. Pl.: 'al$$fa' minta ráillene az 'almafa' szö-
vegre. Most a $-jel a joker-karakter.) Oldjuk meg a feladatot
'átfedő' és 'nem átfedő' minták esetére is!
6.31
Írjunk programot, amely egy szövegben megszámolja a szavakat!
(Figyelem: 2 szó között nem biztos, hogy csak egy db szóköz
van! Azt feltehetjük, hogy az írásjeleket közvetlenül megfe-
lelő szavak mögé írjuk és hogy nincs elválasztva egyetlen szó
sem!)
6.32
Készítsünk programot, amely megmondja, hogy egy beolvasott
szövegben megtalálható-e egy másik hasonlóan megadott szöveg!
6.33
Adott egy osztály névsora, például adatállományból olvastuk
be. Döntsük el programmal, hogy rendezett-e névsor szerint!
6.34
Adott egy osztály névsora, például adatállományból olvastuk
be. Válogassuk ki a testvéreket (pontosabban: az azonos veze-
téknevű tanulókat)!
6.35
Írjunk programot, amely egy szövegről eldönti, hogy hátulról
olvasva ugyanazt a szöveget kapjuk-e, mintha elölről olvas-
suk! (A szóközöket, továbbá a kis- és nagybetűk különbözősé-
gét ne vegyük összehasonlításkor figyelembe!)
Pl.: 'Géza kék az ég' ugyanaz, mint 'gé za kék azéG'
6.36
Számoljuk meg, hogy az adott szöveget hány mondat alkotja!
Figyeljünk arra, hogy a sorszámok is tartalmaznak pontot, de
nem alkotnak önálló mondatot! Az esetleges rövidítéseket le-
záró pontot a tényleges mondatvéget jelentő írásjeltől külön-
böztessük meg az alapján, hogy nagybetűvel kezdődik-e a kö-
vetkező szó vagy sem!
6.37
Írjunk programot, amely egy szövegben előforduló jelek rela-
tív gyakoriságát megszámolja, és a nem nulla gyakoriságokat
kiírja a megfelelő jelekkel együtt! (Relatív gyakoriságnak
nevezik az előfordulási szám és az összelemszám hányadosát.)
Az elkövetkező 4 feladatban versek vizsgálatával foglalko-
zó programokat kell írni. Ehhez azonban szükséges némi előis-
meret. Ezek, csak felsorolásszinten, a következők:
- magas, mély magánhangzók, szótagok,
- zöngés, zöngétlen mássalhangzók,
- hosszú, rövid szótagok,
- ritmikai képletek (daktilus, jambus, ....),
- rímképlet,
- alliteráció.
6.38 *
Készítsünk verselemző programot versek hangtani elemzésére! A
program legyen képes versek
- beolvasására akár klaviatúráról, akár adatállományból;
- kiírására akár képernyőre, akár háttértárra;
- magas és mély hangrendű szótagok elhelyezkedésének ki-
jelzésére, versszakonkénti és a teljes versre vonatkozó
statisztika összesítésére;
- zöngés és zöngétlen mássalhangzókra előbbihez hasonló
elemzést adni (zöngétlenek: c, cs, f, k, p, s, sz, t,
ty; zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, h, j, l, ly, m, n,
ny, r, v, z, zs)!
6.39 *
Készítsünk verselemző programot versek hangtani elemzésére! A
program legyen képes versek
- beolvasására akár klaviatúráról, akár adatállományból;
- kiírására akár képernyőre, akár háttértárra;
- hosszú és rövid szótagok kijelzésére, versszakonkénti és
a teljes versre vonatkozó statisztika elkészítésére;
- legfontosabb, nevezetes ritmikai képletek felismerésére
(daktilus, jambus, trocheus...) jelölésére;
- rímképletének megadására!
6.40 *
Készítsünk verselemző programot versek gyakorisági elemzésé-
re! A program legyen képes versek
- beolvasására akár klaviatúráról, akár adatállományból;
- kiírására akár képernyőre, akár háttértárra;
- alábbi statisztikai jellemzőinek meghatározására soron-
ként, versszakonként, illetve a teljes versre:
- magán-/mássalhangzók gyakoriságarányának;
- magas/mély magánhangzók gyakoriságának aránya;
- zöngés/zöngétlen mássalhangzók gyakoriságaránya;
- szótag- és szószám (csak soronként)!
6.41 *
Készítsünk verselemző programot versek 'rímtani' elemzésére!
A program legyen képes versek
- beolvasására akár klaviatúráról, akár adatállományból;
- kiírására akár képernyőre, akár háttértárra;
- alliteráció felismerésére,
- rímképlet megadására (nemcsak tisztarímek, hanem asszo-
náncok esetén is)!
6.42
Készítsünk statisztikát az osztályban előforduló keresztne-
vekről; majd válasszuk ki ez alapján a két legdivatosabb ke-
resztnevet!
6.43
A közelmúlt keresztnévdivatjának változásait mutassuk ki
programmal! A program olvassa be az egyes évfolyamok végzőse-
inek (kereszt)nevét, majd állítson össze statisztikát az
adott év keresztnéveloszlásáról, külön kiemelve közülük az
akkori legdivatosabbat!
6.44
Válasszuk ki a beolvasott szövegből azt a leghosszabb részle-
tét, amely legalább kétszer ismétlődik!
6.45
Hasonlítsunk össze két szöveget; döntsük el, hogy azonos be-
tűkből állnak-e!
6.46
Van-e a vizsgált szövegben olyan hárombetűs részlet, amelyik
többsször fordul elő? Az ismétlődést kétféleképpen értve:
1. az ismétlődő részletek nem 'átfedőek';
2. az ismétlődő részleteknek lehetnek közös részeik.
Pl. a ''tralalala'' szövegben az ismétlődések száma:
1. szerint 3, 2. szerint 2.
(tra)ala (tra)ala
ala (l)
ala ala
6.47
Cseréljük ki a szöveg kisbetűit nagybetűs párjaikkal!
6.48
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy szövegben
minden szó első betűjét nagybetűvel írja! (Vigyázzunk a kü-
lönálló írásjelekre, számokra!)
6.49
Készítsünk programot, amely a szöveg minden magánhangzóját,
ha kell, ékezetesíti; azaz sorra véve a magánhangzókat meg-
kérdezi, hogy az átalakítást el kell-e végezni! Az ékezetes
betűk megfeleltetése legyen a következő: á=a', é=e', í=i',
ó=o', ö=o:, ő=o'', ú=u', ü=u:, ű=u''! (A nagy ékezetes betűk-
kel hasonlóan bánjunk!)
6.50
Írjunk programot, amely egy szövegből, adott jelet, jelsoro-
zatot kivesz és az ezt követő első betűt nagyra írja át!
(pl.: !ez is. !az is. --> Ez is. Az is.)
6.51
Szeretnénk egy szöveg értelmét mások elől 'eltitkolni', ezért
kitaláltuk a következő titkosírási szabályt: minden jelet
kicserélünk az ASCII kódban rákövetkező karakterre, és így
tároljuk, vagy jelenítjük meg. (Ha olyan karaktert kell át-
alakítani, melynek nincs 'értelmes' rákövetkezője, akkor he-
lyette írjuk a legelső karaktert!) Tervezzünk olyan progra-
mot, mely elvégzi a megfelelő átalakítást, és kiírja az így
kapott szöveget!
6.52
Készítsünk programot, amely egy, az előző feladatban megfo-
galmazott titkosítási szabály szerint átalakított szöveget
egy bizonyos szó - a felhasználói kulcs, az ún. jelszó - beí-
rása után visszaalakítja az eredeti szövegre!
6.53
Titkosítsunk egy szöveget adott szabály szerint! A szabályt
úgy írjuk le, hogy minden egyes betűhöz megadjuk a kódolt
párját!
6.54
Írjuk meg az előbb megadott módon titkosított szöveget meg-
fejtő programot!
6.55
Írjunk algoritmust és programot, amely egy szöveget úgy tit-
kosít, hogy egy megfelelő helyeken kilyukasztott négyzetrács
felhasználásával lehessen elolvasni. A program - igény sze-
rint esetleg - a visszaalakítást is tudja elvégezni!
Pl. a szöveg: a kulcs:
1234567890 1234567890
1 !Eltöm a fö! 1 !o o o o o !
2 !ld, elmorz! 2 ! !
3 !sol a teng! 3 !o o o o o !
4 !er. Azt mo! 4 ! !
5 !ndják, hog! 5 !o o o o o !
6 !y meghalok! 6 ! !
7 !, de annyi! 7 !o o o o o !
8 ! mindenfél! 8 ! !
9 !ét hall az! 9 !o o o o o !
0 ! ember ...! 0 ! !
a kódolt szöveg:
Etmafslatnnjk o,d nyé ala
lö öo egdá,hg eanithl z
....
....
6.56
Írjunk programot, amely egy szöveg szavait alfabetikus sor-
rendben írja vissza!
6.57
Készítsünk algoritmust és programot, mely tetszőleges szöveg
típusú változóban tárolt számot átalakít normálalakba! A szám
normálalakja alatt értsük a következőt:
mantissza E karakterisztika ,
ahol a mantissza 0 vagy 0.1 és 1 (balról zárt, jobbról nyílt
intervallum) közötti tizedestört (esetleges előjellel); a ka-
rakterisztika pedig előjeles egész szám!
6.58
Alakítsunk át tetszőleges normálalakban felírt számot fixpon-
tos tizedestört alakba! A szám fixpontos alakja:
egészrész . tizedesrész ,
ahol az egészrész is, a tizedesrész is számjegyek sorozata.
6.59
Alakítsunk át egy hexadecimális számot decimális számmá! (A
hexadecimális szám: ....H, ahol a pont helyén egy
hexadecimális számjegy, azaz 0, 1,..., A, B, C, D, E, F
lehet.)
6.60
Konvertáljunk egy decimális számot hexadecimális számmá!
6.61
Alakítsunk át egy hexadecimális számot bináris számmá! (A bi-
náris számot írjuk a következőképpen: ........B, és a pontok
helyén 0 vagy 1 lehet.)
6.62
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy bináris szá-
mot átír hexadecimális számmá!
6.63
Alakítsunk át egy tetszőleges számrendszerben felírt tetsző-
leges számot egy adott másik számrendszerbe! (10-nél maga-
sabb alap esetén a számjegyeket az ABC betűiből vegyük, a
gyakorlatnak megfelelően!)
6.64
Írjunk programot, amely egy helyiértékenként változó alapú
számrendszerbeli számot átkonvertál decimálissá.
Pl. a helyiértékekhez tartozó alapok (balról, a magas helyi-
értékek felől kezdve):
6 5 4 3 2
és ebben egy szám:
1 2 3 2 1 1
decimális megfelelője:
1*6*5*4*3*2+2*5*4*3*2+3*4*3*2+2*3*2+1*1+1=
=720+240+72+12+1+1=1046
6.65
Írjuk ki a beolvasott szöveget úgy, hogy a szövegben szerep-
lő TAB karakterek helyett megfelelő számú SZKÖZ szerepeljen!
A TABok jelentése: a kiírást az aktuális pozíciót követő un.
tabulációs pozíciónál kell folytatni! A tabulációs pozíciók:
- rögzített távolságra (pl. 10 karakternyire) követik egy-
mást,
- tetszőleges, de rögzített (paraméterként beolvasott) he-
lyeken vannak (pl. 10.-en, 18.-on, 30.-on).
6.66
Adott egy szöveg, amelynek szavait esetleg több SZKÖZ karak-
ter választhatja el. Helyettesítsük - a szöveg rövidítése
céljából - ott, ahol lehet TAB karakterekkel! (A TAB karakte-
rek jelentését lásd az előző feladat szövegében!)
6.67
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy szöveg sza-
vait adott hozzárendelési szabály szerint kódjaikra cseréli!
Pl.:
a szöveg = 'alma az almafa alatt',
a szabály= 'al'->'A', 'fa'->'B',
az átalakított szöveg = 'Ama az AmaB Aatt'.
6.68
Tömörítsünk egy szöveget úgy, hogy a szavakat elválasztó
'többlet' szóközöket (a 2.-t, a 3.-at, ...) elhagyjuk!
6.69
Tömörítsünk egy szöveget úgy, hogy az egymás utáni N db szó-
közt %N-re cseréljük ki! Ahol N a szóközök számával megegyező
kódú karaktert jelöl, ha 255-nél több szóközt kell helyette-
síteni, akkor megfelelő számú %N karakterpárral oldjuk meg!
6.70
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy tömörített
szöveget normálalakban tud képernyőre írni! (A tömörítést úgy
végeztük, hogy az egymásutáni N db szóközt %N-re cseréltük.)
6.71 *
A nagy mennyiségű - de speciális - szöveg gazdaságos tárolá-
sát végezhetjük el úgy, hogy a benne szereplő jeleket 'átde-
finiálva' folytonos és kis kódtartományba transzformáljuk.
Például, ha csak nagybetűkből és egy-két speciális elválasztó
jelből - mondjuk: szóközből, pontból, vesszőből - áll a szö-
veg, akkor megfeleltetjük nekik a 0-31 közötti kódokat; ele-
gendő minden egyes jelnek 5 bit. Így bájtokat 'összeragaszt-
va' a teljes szöveget 5/8-ára csökkenthetjük. (Pl. ilyen elvű
az ún. telex-kód).
Írjunk programot, ami elvégzi ezt a tömörítést, illetve a tö-
mör szöveg kifejtését!
6.72 **
Az előző tömörítés ötletét továbbfejlesztjük: automatizáljuk
a kódolási szabályok felállítását. A program feladata, hogy a
szöveg alkotta különböző jelek számát és féleségét megadja;
majd meghatározza, hogy hány bit kell ezek folyamatos kódolá-
sához. Felállítja az eredeti 'kód-tömör kód' hozzárendelés
szabályait, és elvégzi a tömörítést. Ne felejtse el a program
a tömörített szöveg elé illeszteni a szabályokat is, hiszen
ez alapján lehetséges majd a visszaalakítás! A tömörített
szöveg célszerű formátuma:
n + b + ek + tk + ... + ek + tk + tömör szöveg ,
+-----+ ... +-----+
1. n.
ahol n =a szabályok száma,
b =a tömörített kód bitszélessége,
ek=az eredeti kód,
tk=a tömörített kód.
(Megjegyzés: bizonyos információk elhagyhatók a fenti tömörí-
tett szövegből!)
A következő feladatok számokkal végzett nagypontosságú mű-
veletek elvégzését célozzák (un. string-aritmetika). Közös
gondolatuk, hogy a számokat mint számjegyek (karakterek) so-
rozataként képzelik el, amelyeken a szokásos 'manuális' algo-
ritmussal végezzük el a műveleteket. Ezek algoritmizálása, és
programozása a feladat. (Egész, előjeles egész, fix- és le-
begőpontos tört stb. számokra külön-külön érdemes meggondol-
ni.)
6.73
Adjunk össze két 'sokjegyű' előjel nélküli egész számot!
('Sokjegyű'-nek nevezzük a számot, ha a számítógép már csak
normálalakban tudja ábrázolni, az alacsony helyiértékű jegyek
elhagyásával! Vagyis pontosan csak szövegként vagy vektorele-
mekben tárolható.)
6.74
Az előbbiek mintájára írjunk olyan programot, amely több
'sokjegyű' előjeletlen egész számot képes összeadni! ('Sokje-
gyű'... ld. korábban!)
6.75
Vonjunk ki egymásból két 'sokjegyű' egész számot!
6.76
Lépjünk tovább a string-aritmetikai eljáráscsomag bővítésében
úgy, hogy az eddigieket előjeles egész számokra is képesek
legyünk elvégezni!
6.77
Bővítsük az előző feladatok megoldását két 'sokjegyű' (elője-
les) egész szám összeszorzásával!
6.78 *
Gondoljuk meg az osztás 'manuális' algoritmusát is!
A program legyen képes
1. két egész szám hányadosának egészrészét kiszámítani!
2. két egész szám hányadosát adott számjegyre (törtrészét
is figyelembe véve) kiszámítani!
6.79
Az előző feladatokra építve gondoljuk meg, hogyan módosulnak
az algoritmusok, ha egész számokról áttérünk fixpontos szá-
mokra (amelyek tehát tartalmazhatnak tizedes ponttal kezdődő
törtrészt is).
Már az ókori görögöket is foglalkoztatta a következő prob-
léma: bizonyos számok, pl. a négyzetgyök 2 vagy a PI előál-
líthatók-e két természetes szám hányadosaként. Mint tudjuk
mindkettő irracionális szám, sőt a PI még 'furcsább' tulaj-
donságú un. transzcendens szám. A későbbiek során bővült ezen
'furcsa számok' társasága az e-vel. Az alábbi néhány feladat
ezen számokkal kíván foglalkozni.
6.80
Adjuk meg a négyzetgyök 2 értékének első 100 jegyét! A nagy-
pontosságú műveleteink segítségével az
N(k+1) := ( 2 - N(k)*N(k) / 2 )
iterációs formulát használjuk! (N(k) jelöli a k. iterációs
lépésben a négyzetgyök 2 értékét.) Addig kell végezni a szá-
mítást, amíg a megfelelő számú tizedesjegyet elő nem állítot-
tuk. (A módszer szerencsére olyan, hogy minden egyes lépésben
az értékes jegyek számát megduplázza.)
6.81
Próbáljuk kiszámítani a PI-t adott (mondjuk 200) jegyre! Al-
kalmazzuk Wallis 1655-ben felfedezett formuláját:
PI 2 2 4 4 6 6
--- = - * - * - * - * - * - * ...
2 1 3 3 5 5 7
6.82
Próbáljuk kiszámítani az e-t adott (mondjuk 200) jegyre! Az e
számítására ajánlható az alábbi (Taylor-formulából származó)
képlet:
1 1 1 1
e = 1 + -- + -- + -- + -- + ...
1! 2! 3! 4!
(Az 1! az 1 faktoriálisát, a 2! a 2-ét ... jelöli.)
A további néhány feladat egy érdekes és egyben alapvető
területére vezet bennünket a számítástudománynak, nevezete-
sen: a kifejezések (legyenek akár aritmetikai, logikai vagy
más) kiszámításának területére. (A gyakran fölbukkanó
'lengyel formá'-ról olvashatunk -többek között- Varga László:
Rendszerprogramok elmélete és gyakorlata című könyvében.)
6.83
Adjuk meg az algoritmusát annak a programnak, amely egy nor-
mál módon megadott konstansokat és alapműveleteket tartalmazó
numerikus kifejezést (postfix) lengyel formára hoz!
Pl.: Az
5*(2+3.1415)/(4-1.41) kifejezésnek megfelelteti az
5 2 3.1415 + * 4 1.41 - / lengyel formájú kifejezést.
6.84
Írjunk olyan algoritmust és programot, amely egy konstansokat
és alapműveleteket tartalmazó lengyel formájú numerikus kife-
jezést kiértékel!
6.85
Felhasználva az előbbi feladatok kapcsán elkészült algoritmu-
sokat és programokat bővítsük a kifejezésben használható
alapelemek (konstansok, alapműveletek) körét függvényekkel!
Engedjük meg, hogy ismert függvényeket (sin, cos, tan, sqr
stb.) is tartalmazhasson a kifejezés! Mennyiben módosul a
lengyel formára hozás algoritmusa, illetve a kiértékelés?
6.86
Gondoljuk meg, hogy mennyi újdonságot jelentene az, ha nume-
rikus kifejezések helyett logikai kifejezéseket kellene len-
gyel formára hoznunk, illetve kiértékelnünk!
Pl.: A
0::=<ÁLLÍTMÁNY>.
vagy
<ÁLLÍTMÁNY>.
::=
vagy
<ÁLLÍTMÁNY>::=
::=
vagy
::= 'a' vagy 'az' vagy 'egy'
::= 't'
,, egy-egy szótárban felsorolt sza-
vak összessége.
Pl.: Egy nagy kutya szalad.
A núbiai macska kergeti a sivatagi egért.
Figyelem! A példa egyben arra is jó, hogy rámutasson: a
természetes nyelveknek sok nehezen szabályozható sajátos-
sága van ('egért' magyarul helyesen 'egeret')!
Végezetül néhány nehezebb, 'vérbeli' programozói feladat,
bár nemcsak ők vehetik hasznát az elkészült programoknak!
(Hogy még kik és mire használhatják, reméljük, kiderül - kis
szabad fantáziálás után - a feladatok szövegéből!)
6.94 **
Írjunk egy egyszerű ún. makroprocesszort! Makroprocesszornak
hívják azt a programot, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos
sokszor - változatlanul, vagy kis, de szabályos
változtatásokkal - ismétlődő részeket rövidítve is
leírhassunk a szövegben.
A programnak meg kell adni azt, hogy mi legyen az a szöveg-
rész, amit rövidíteni szándékszunk (makrótörzs), és hogy mi-
vel rövidítjük (ez a makró neve)! Ez a makródefiniálás. A
makródefiníció után már szabadon használhatjuk a rövidítést,
azaz 'hívhatjuk' a makrót. A program dolga, hogy feljegyezze
a makródefiníciókat, és felismerve a makróhívásokat behelyet-
tesítse oda a törzset (vagyis, amit rövidít a makró). Tegyük
föl, hogy a szövegben minden makródefiníció a következő for-
májú:
%M név ... makrótörzs ... %MV
Értelmezés:
1. A '%M' és a '%MV' szöveg kötött: ez jelzi a definíció
elejét, illetve végét.
2. A 'név' tetszőleges betűkből és számokból álló szöveg.
3. A makrótörzs bármilyen szöveg lehet (akár több sorból
is állhat), de nem tartalmazhat újabb makródefiníciót
vagy -hívást.
4. A szóközök, elválasztó jelek fontosak.
A makróhívás a definícióban szereplő szöveggel történik. Hogy
könnyebben felismerhető legyen, ezért egy speciális jellel -
mondjuk a '%' jellel - kezdődjék!
Pl. az alábbi Z80 assembly programot a makroprocesszor így
alakítja át:
A bemenet:
' LD HL,VALAMI
%M LDDEHL
LD D,H
LD E,L
%MV
ADD HL,HL
%LDDEHL
ADD HL,HL
ADD HL,HL
ADD HL,DE '
A kimenet:
' LD HL,VALAMI
ADD HL,HL
LD D,H
LD E,L
ADD HL,HL
ADD HL,HL
ADD HL,DE '
6.95 **
Módosítsuk az előző feladatban leírt makroprocesszort két do-
loggal!
1. A makródefinícióban is lehet makróhívás.
2. Nagyobb 'flexibilitást' biztosítunk a makrók használha-
tósága terén azzal, hogy megengedjük bizonyos részeinek
hívástól függő megváltozását. Ezt a makrók paraméte-
rezhetőségével tesszük lehetővé. A makródefinícióbeli
törzsben $x (x=1, 2, ...) jelöli az x. paramétert, te-
hát azt a szövegrészt, amit a híváskor aktualizálunk.
Pl. az előző feladatban szereplő Z80 assembly programot al-
kalmasan módosítva paraméteres makróval:
A bemenet:
' LD HL,VALAMI
%M LDRP
LD $1,$3
LD $2,$4
%MV
ADD HL,HL
%LDRP D,E,H,L
ADD HL,HL
ADD HL,HL
ADD HL,DE '
A kimenet:
' LD HL,VALAMI
ADD HL,HL
LD D,H
LD E,L
ADD HL,HL
ADD HL,HL
ADD HL,DE '
6.96 **
Igen hasznos lenne, ha az algoritmikus nyelvünket a számító-
gép rögtön megértené, ezzel ugyanis feleslegessé válna a
programírás egyik legfárasztóbb, s kétségkívül legunalmasabb
része a kódolás. Tanítsuk meg a számítógépet arra, hogy az
általunk írt algoritmust megértse, s -mondjuk- ELAN0 nyelvre
lefordítsa!
6.97
Táblázatoljuk a sin(), a cos(), a tg(), és a ctg() függvények
értékeit úgy egy táblázatban, hogy a megfelelő helyiértékek
egymás alatt helyezkedjenek el! (A feladat - természetesen -
akkor érdekes, ha nem használjuk ki az egyik-másik BASIC-ben
speciálisan a formázásra kitalált PRINT-beli lehetőségeket! A
PRINT USING-szerű lehetőségekre gondolunk.)
6.98
Nagyméretű grafikon kinyomtatásának sokszor nem az az akadá-
lya, hogy nem képes a nyomtató grafikus jelek írására, hanem
maga a grafikon olyan 'hatalmas', hogy képtelenség az infor-
máció lényeges csökkenése nélkül megjeleníteni. Gondoljunk
egy nagyon hosszú mérési sorozatra, amelynek apró részletei
is fontosak lehetnek! (Ilyen pl. egy kardiogram, vagy egy en-
kefalogram stb.) Ekkor a megjelenítést a papíron nem a szoká-
sos formában képzeljük el ('szélességében'), hanem a leporel-
lón hosszanti irányban 'végtelenítjük' az ábrát. Az egyes mé-
rési értékekhez megfelelően (normált) darabszámú '*' jelből
álló oszlop tartozik. Oldjuk meg, hogy az egyes oszlopok alá
(vagy csak bizonyos oszlopok alá) korlátozott mennyiségű szö-
veg is írható legyen!
6.99
Egy - pl. adatállományból beolvasott - szöveget kell a képer-
nyőn megjelenítenünk. Mivel ez akár több képernyőnyi is le-
het, ezért fel kell készülnünk a szöveg esetleges lapozására.
Tervezzünk olyan programot, amely a szöveget 'lapozottan' ké-
pes megjeleníteni! (A felhasználó egy speciális billentyűvel
- mondjuk a 'SZKÖZ' billentyűvel - tudatja a programmal,
hogy az éppen látható lapot elolvasta.
6.100
Bővítsük az előző feladat megoldását azzal feltétellel, hogy
sor végén szót nem vághat ketté, azaz a következő sorba át-
nyúló szavakat teljes egészében vigye át! Legyen lehetőség
megadni az aktuális sorhosszat, sőt beállítani a 'balmargót'
is (a sorok a képernyőn itt kezdődnek)!
6.101 *
Egy bevitt dokumentumot 'bal- és jobbmargóhoz' igazítva sze-
retnénk megjeleníteni. A sorokat csak szóközöknél szabad meg-
törni! A margók hollétét paraméterként kell a felhasználónak
megadnia!
6.102
Egy szöveg megjelenítését úgy képzeljük el, hogy minden sor a
képernyő vagy - kinyomtatás esetén - a lap közepén legyen.
Írjunk programot, amely ezt lehetővé teszi! Arra is figyel-
jünk, hogy szavakat ne vágjunk félbe, és egy sorba - termé-
szesen - minél több szó kerüljön!
6.103
Nyomtatónk szövegkiemelési lehetőségei meglehetősen korláto-
zottak, ezért azt találtuk ki, hogy a kiemelendő szavakat
kétszer írja ki a papírra. (Tegyük föl azt, hogy a nyomtató
képes ugyanabba a sorba többször is nyomtatni, vagyis soreme-
lés nélkül újra meg újra nyomtatni.) A program, amely vezérli
a nyomtatót (vagy létrehozza a nyomtatási képnek megfelelő
szöveget) a következőt tudja:
1. A szöveget sorokra tördeli, és első jelként egy megfe-
lelő un. vezérlő jelet illeszt a sorhoz. A vezérlő jel
utasítja arra a nyomtatót, hogy a következő sorba írja-
e a kapott egy sornyi szöveget ('1'), vagy ugyanabba,
amibe az előzőt írta ('+'). A vezérlő jelek -természe-
tesen- nem kerülnek nyomtatásra.
2. Bizonyos speciális jelekkel határolt szövegrészeket
felismer, ezeket kell duplán nyomtatni.
6.104
Az előző feladatban leírt nyomtatónk - sajnos - csak az angol
ABC-t ismeri, sőt csak a nagybetűket. Módosítsuk az előbbi
programot azzal, hogy második ráírással külön írjuk az ékeze-
tes betűkre az ékezeteket, illetve a szövegbeli nagy- és kis-
betűket is ilymódon különböztetjük meg (a nagybetűket duplán
írva). A szövegben az ékezetes betűket két jellel szerepel-
tetjük:
á = a' , é = e' , í = i' , ó = o' , ö = o'' ( ő is ) ,
u = u' , ü = u'' ( ű is ) , a nagybetűsekre hasonlóan.
6.105 *
Adott szöveget beolvasva írjuk ki a képernyőre vagy a nyomta-
tóra lapokra, a lapon belül 2 hasábra tördelve!
6.106
Gyakran szükséges a szöveg bizonyos részeinek kiemelése. Mi-
vel a nyomtatók néhány fajtája nem támogatja ezt az igényt,
ezért ezt magunknak kell valamilyen módon megvalósítanunk. A
kiemelendő szót
1. ritkítva szedve írjuk ki,
2. aláhúzással emeljük ki (ekkor persze minden második
sorba kerülnek csak a kiírandók, a köztessorok használ-
hatók az aláhúzások elhelyezésére).
(A kiemelés szövegbeli jelölése a szöveg írója számára legyen
kényelmes!)
6.107
Matematikai szövegek szerkesztésénél gyakorta fölmerülő igény
az indexírás. Valósítsuk meg úgy, hogy az indexek egy sorral
lejjebb, az indexelendő szó végéhez igazítva helyezkedjenek
el! Természetesen emiatt a normál szöveg csak minden második
sorba írható. Az indexet közvetlenül az indexelendő szöveg
után kell a szövegbe tenni egy speciális jellel kezdve.
6.108
Ha a szövegbe pl. görög vagy cirill betűket kell írnunk, ak-
kor a nyomtató grafikus képességeit alaposan ki kell használ-
nunk! A nyomtatók általában az alábbi kétféle lehetőséget
biztosítják (legalább az egyiket):
- az írófej képes egy karakterrel visszalépni az adott so-
ron belül, majd az ott levőre egy újabbat írni (csak az
alap karakterkészletébe tartozót);
- a nyomtató új (grafikus) karaktert képes kirajzolni pl.
úgy, hogy egy speciális jel után megadjuk a kirajzolandó
karakter kontúrját (un. bitmintáját).
pl. a nagy, 'nyomtatott' delta bitmintája
.....o. , így a delta gyanánt kiküldendő
....oo.
számsorozat (MPS-801 esetén)
...ooo.
8 (nyitó speciális jel),
..o.oo.
224 (=128+96), 208 (=128+80),
.o..oo.
200 (=128+72), 194 (=128+66),
o...oo.
255 (=128+127), 255,
oooooo.
15 (záró speciális jel)
Írjunk programot, amely a kétféle megoldású nyomtatást vezé-
relni tudja. A szövegben lévő grafikus (nem szabványos) je-
leknek egy táblázat tartalmazza a szövegbeli kódját és a
kirajzolás definícióját (pl. é-betű = e + +
; vagy delta = 8 224 208 200 196 254 255 15). A
szöveg létrehozásához természetesen speciális szövegszerkesz-
tő program szükséges, amely a táblázatban szereplő speciális
jeleket speciális billentyűkombináció segítségével illeszti
be a helyére.