9.1
A K(1)-K(8) tömb minden eleme 0 vagy 1. Jelentsék ezek helyi-
érték szerint indexelve egy bájt bitjeit! Készítsünk progra-
mot, ami előállítja a bájt értékét!
9.2
Adott egy bájt. Állapítsuk meg a 32-es helyiértékű bitjének
értékét!
9.3
Adott egy bájt, bitjeinek értékét válogassuk szét helyiérték
szerint növekvő indexekkel a B(1)-B(8) változókba!
9.4
Adott egy ismeretlen értékű bájt. A legkisebb helyiértékű két
bitjét állítsuk 1-re! (A többi bit maradjon változatlan!)
9.5
Adott egy ismeretlen értékű bájt. A legkisebb helyiértékű két
bitjét állítsuk 0-ra! (Ne használjunk bitenkénti művelete-
ket!)
9.6
Az előző két feladatot oldjuk meg úgy is, hogy nem vizsgáljuk
meg a kérdéses bitek értékét!
9.7
Az X változó értéke 2 vagy 3 lehet. Írjunk olyan eljárásokat,
amelyek a két értéket éppen felcserélik!
9.8
Az X változó értéke egész szám 0-tól 3-ig. írjunk olyan eljá-
rást, amelyik a következő függvényt állítja elő: f(0)=0,
f(1)=1, f(2)=3 és f(3)=2!
9.9
Készítsünk modulo 4 számláló programot! (Néggyel osztva a le-
hetséges maradékokat állítsa elő sorra!)
9.10
A legegyszerűbb léptetőmotorokat (pl. egyes TESLA lemezját-
szók M303 típusú motorja ilyen) úgy lehet vezérelni, hogy a
két tekercs polaritását felváltva változtatjuk. Minden válto-
zás egy lépéssel (pl. 9 fokkal) fordítja a tengelyt. A kime-
neti szubrutin K(1) és K(2) változókkal állítja be a teker-
csek polaritását: ha K(1)=1, akkor pozitív feszültséget kap
az 1. tekercs, ha K(1)=0, akkor negatívat. Írjunk olyan prog-
ramot, amelyik a léptetéshez szükséges kimeneti értékeket
előállítja, és a kimeneti alprogrammal kiküldi a motornak!
[(0,0),(0,1),(1,1), (1,0),(0,0) stb.]
9.11
Az előző feladatot oldjuk meg úgy, hogy visszafelé forogjon a
motor!
9.12
Változtassuk meg az előző programokat úgy, hogy adott számú
lépést tegyen meg a motor!
9.13
Az előző két feladatot vonjuk össze úgy, hogy előjelesen
lehessen megadni a lépések számát!
9.14
A számítógép két jelfogó közbeiktatásával egy egyenáramú mo-
tort vezérel. Ha a kimeneti alprogram meghívásakor K(1) ér-
téke 1, akkor bekapcsolja, ha 0, kikapcsolja. K(2)=1 esetén
előre, K(2)=0 esetén hátrafelé forog (csak, ha be van kap-
csolva). Írjunk programot, ami a három lehetséges bemeneti
szót (előre, hátra, ki) feldolgozza, és végrehajtatja a mo-
torral!
9.15
A legegyszerűbb útkereszteződésben a jelzőlámpának négy álla-
pota lehet: piros, piros-sárga, zöld, sárga. Tervezzük meg a
lámpák vezérlését és írjuk fel az egyes lámpák logikai függ-
vényét, ha három kimeneti bit (K(1), K(2), K(3)) áll rendel-
kezésünkre! (Például az első útvonal zöld lámpája a Z1=K(3)
ÉS NEM K(2) szerint működhet.)
9.16
Oldjuk meg az előző feladatot két bittel is!
9.17
Írjunk programot a közlekedési lámpák irányítására! A prog-
ram először kérdezze meg a lámpa egyes állapotainak időtarta-
mát, majd eszerint az időterv szerint állítsa be a kimeneti
biteket, és hívja meg a kimeneti alprogramot!
9.18 *
Az előző programban lehessen a lámpát sárga villogóra és
vissza is kapcsolni! Tegyük lehetővé az időtartamok változta-
tását a lámpák működése közben is! Ügyeljünk arra, hogy a be-
menet feldolgozása ne változtassa meg az éppen mért időtar-
tamot!
9.19
A számítógép egy fotoellenállás állapotát olvassa be. Ha vi-
lágos van, B(1) értéke 1, különben 0. Írjunk programot a sö-
tét állapotok megszámlálására! Az aktuális értéket lehessen
mindig leolvasni a képernyőről!
9.20
Módosítsuk az előző programot úgy, hogy (átlag) sebesség mé-
résére legyen alkalmas! Mérjük például egy 1 cm széles test
áthaladásának idejét!
9.21
Az előző test közepére vágjunk egy nyílást! A fotokapu két
sebességet tud így mérni. Számítsuk ki a mért adatokból a
test (átlagos) gyorsulását!
9.22
A sebességmérő programból készítsünk fordulatszám-mérőt! A
mérendő tengelyre szereljünk egy hasítékkal ellátott koron-
got! Ennek áthaladási gyakoriságát kell mérni a fotokapuval.
9.23
Az előző két feladat összekapcsolásával mérjük meg, hogyan
függ az inga lengésideje a kitéréstől! A kitérést az alsó
helyzetben mérhető sebességből számíthatjuk ki. (Erre a célra
kiváló ingát készíthetünk az iskola forgómozgást vizsgáló ké-
szülékéből, ha a tengelyét vízszintesre állítjuk.)
9.24
Az egyenáramú motor vezérlését kapcsoljuk össze a fordulat-
szám-mérésnél használt ötlettel, és modellezzük a léptetőmo-
tort! Kapcsoljuk be a motort, és addig hagyjuk forogni, míg
adott számú fordulatot meg nem tesz! A korongon több bevágás
is készíthető, így törtfordulatokat is tudunk számlálni.
9.25
Bővítsük a fotokaput úgy, hogy két egymás utáni érzékelő adja
a jeleket, és a program azt állapítsa meg, hogy melyik irány-
ba ment pl. a múzeum látogatója!
9.26
Az előző feladatot módosítsuk úgy, hogy a gép mindig a múze-
umban lévő személyek számát írja ki! (Más kijárat nincs, az
emberek nem takarhatják egymást, mert keskeny a kapu.)
9.27
B(1) és B(2) állapotát megint a fény határozza meg, de ahogy
nő a megvilágítás erőssége, először B(1), később B(2) válik
eggyé. Írjuk ki a képernyőre, hogy világos, sötét vagy félho-
mály van-e!
9.28
A bemeneti alprogramban a B(1) értékét egy mikrofon határoz-
za meg, de soha nem tudhatjuk, hogy mi B(1) alapállapota,
csak azt, hogy ha tapsolunk, legalább egyszer változik. Ír-
junk programot, amelyik tapsra kiírja, hogy 'Ne zajongj!'!
9.29
Írjunk programot, amelyik megméri, hogy mennyi ideig volt le-
nyomva egy billentyű, és később ugyanennyi időre bekapcsol
egy hangot!
9.30
Egy lánctalpas jármű két lánctalpát egy-egy nyomógombbal tud-
juk működtetni. A nyomógombok állapota a bemeneti alprogram-
ban B(1) és B(2) állapotát is beállítja. Készítsünk tanulóro-
botot, amelyik a nyomógombok egymás után következő állapotait
és az állapotváltozások közötti időtartamokat megjegyzi, és a
sorvég-billentyű lenyomására megismétli a mozgássorozatot! A
K(1) és K(2) a kimeneti alprogramban ugyanúgy kapcsolja a
motorokat, mint a két nyomógomb.
9.31
Irányítsuk az előző járművet a billentyűzetről az 'EL§RE',
'HÁTRA', 'JOBBRA' és 'BALRA' (90 fokos fordulat) szavakkal!
9.32
Egy lánctalpas jármű két lánctalpát a kimeneti alprogram a
K(1), illetve a K(2) értékétől függően ki- vagy bekapcsolja.
A bemeneti alprogram B(3) értékét aszerint állítja 0-ra vagy
1-re, hogy balról vagy jobbról jön-e erősebb fény. Írjunk
olyan programot, amelyik a járművet a fényforrás felé vezeti!
9.33
Írjuk át az előző programot fényforrástól való menekülésre!
9.34
Egy motor függőleges tengely körül tud forgatni két fényérzé-
kelőt. Ezek kis szöggel különböző irányba néznek. Ha a balol-
dali 'lát' több fényt, akkor a bemeneti alprogramban B(3)=1,
különben B(3)=0. A kimeneti alprogram K(1)=1 esetén bekap-
csolja a motort, K(2)=1 esetén jobbra, K(2)=0 esetén balra
forgatja. Írjunk programot, amely követi a fényforrást!
9.35
A számítógéphez egy soros analóg-digitális átalakítót kap-
csoltunk. A kimeneti eljárás számára megadott K(1)...K(8) bi-
náris számjegyeknek megfelelő számmal arányos feszültséget
állít elő és ezt hasonlítja össze a mérendő feszültséggel. Ha
a mérendő feszültség nagyobb, a bemeneti eljárásban B(1) ér-
téke 0 lesz, különben 1. Írjunk programot, amely 0-tól növel-
ve a feszültséget megállapítja a mérendő feszültség értékét!
9.36
Írjuk át az előző programot úgy, hogy az első mérést 0-ról
kezdje, de minden továbbit az előző mérés eredményétől szük-
ség szerint felfelé vagy lefelé lépkedve végezzen el!
9.37
Az előző programot írjuk át úgy, hogy az intervallumfelezés
módszerével keresse meg a mérendő feszültséget!
9.38
Egy potenciométer (fél botkormány) állapotát úgy is beolvas-
hatja a számítógép, hogy a potenciométer egy időzítő áramkör
időtartamát állítja be, és a gép ezt az időtartamot méri.
9.39
Írjuk tele a képernyőt A betűkkel!
9.40
Húzzunk a képernyő bal alsó sarkából átlósan egy vonalat
csillagokból!
9.41
Írjunk programot, amely a táblázatrajzoló karakterek felhasz-
nálásával egy téglalapot állít elő a képernyőn! A méretet a
billentyűzetről adjuk meg!
9.42
Készítsünk olyan szubrutint, amely a számítógép képernyőjének
bal- és jobboldalát megcseréli (tükrözi a képfelező egyenes-
re)!
9.43 *
Készítsünk szubrutint, amely a számítógép képernyőjének bal-
vagy jobboldalát törli le! Bővítsük úgy a feladatot, hogy a
szubrutin a képernyő tetszőleges téglalapját tudja törölni!
9.44
Készítsünk olyan szubrutint, amely a számítógép képernyőjét
inverzre változtatja (mintha fénykép negatív lenne)!
9.45
Írjunk szubrutint, amely 32 bites sorozatot léptet körbe bal-
ra bitenként!
9.46
Írjunk programot egy bájt bitsorrendjének megfordítására!
9.47
Készítsünk programot a képernyő függőleges oldalfelező merő-
legesére való grafikus tükrözésre!
9.48
Készítsünk szubrutint, amely a képernyőt
1. egy karakteres oszloppal balra lépteti,
2. egy karakteres oszloppal jobbra lépteti,
3. egy karakteres sorral felfelé lépteti,
4. egy karakteres sorral lefelé lépteti!
9.49
Készítsünk szubrutint, amely a képernyőt ciklikusan
1. egy karakteres oszloppal balra lépteti,
2. egy karakteres oszloppal jobbra lépteti,
3. egy karakteres sorral felfelé lépteti,
4. egy karakteres sorral lefelé lépteti!
9.50 *
Készítsünk szubrutinokat a képernyő és egy háttértár (kazet-
ta, lemez) közötti képátvitelre!
1. Képernyő kimentése háttértárra.
2. Kép beolvasása háttértárról.
9.51
Készítsünk szubrutint,amely a képernyő tartalmát elmenti egy
megadott területre, illetve onnan vissza tudja hozni!
9.52
Készítsünk szubrutint, amely a képernyőt
1. egy grafikus oszloppal balra lépteti,
2. egy grafikus oszloppal jobbra lépteti,
3. egy grafikus sorral felfelé lépteti,
4. egy grafikus sorral lefelé lépteti!
9.53
Készítsünk szubrutint, amely a képernyőt ciklikusan
1. egy grafikus oszloppal balra lépteti,
2. egy grafikus oszloppal jobbra lépteti,
3. egy grafikus sorral felfelé lépteti,
4. egy grafikus sorral lefelé lépteti!
9.54
Töröljük le a grafikus képernyő adott színnel befestett pont-
jait!
9.55
Másoljunk a képernyőre egy elmentett képet úgy, hogy a két
kép között AND, OR, XOR műveletet végzünk.
9.56
Írjunk szubrutint a képernyő négy irányú grafikus léptetésé-
re! Az irányt a billentyűzetről adhatjuk meg, és minden bil-
lentyűleütés egy ponttal léptesse a képernyőt!
9.57
Mozgassunk egy pontot a képen úgy, hogy
1. a képernyő szélén álljon meg,
2. a képernyő széléről verődjön vissza,
3. a képernyőn lefelé gyorsuljon (hajítások),
4. egy adott pont felé gyorsuljon (bolygómozgás),
5. lefelé gyorsuljon, visszaverődésnél sebessége csökken-
jen,
6. a képernyőn levő tetszőleges ábráról verődjön vissza,
7. folyamatosan lassuljon (közegellenállás)!
9.58 **
Írjunk függvényábrázoló programot! Ha az értelmezési tarto-
mány nem fér a képernyőre, lehessen a grafikont jobbra-balra
tologatni! Egy billentyű lenyomására a képernyő középpontjá-
ból nagyítsa kétszeresére a grafikont, egy másikra pedig ki-
csinyítse a felére!
9.59 *
Írjunk szubrutint két képpont egyenessel való összekötésére!
9.60 **
A két pontot összekötő egyenesnek keressük meg a képernyőre
eső szakaszát, és csak azt rajzoljuk fel!
9.61 **
Írjunk szubrutint adott sugarú és adott középpontú kör meg-
rajzolására!
9.62
Írjunk szubrutint adott méretű és helyzetű téglalap rajzolá-
sára!
9.63 *
Írjunk szubrutint a képernyő egy zárt görbével határolt kon-
vex részének beszínezésére! (Tegyük fel, hogy a konvex, zárt
görbét a program egy másik, már létező szubrutinjával hozzuk
létre!)
9.64 **
Próbáljuk módosítani az előző programot bármilyen tartomány
befestésére!
9.65 **
Készítsünk szubrutinokat mozgó képernyőalakzatok kezelésére!
Az egyik az alakzat leendő helyéről egy téglalapot elment,
majd rárajzolja az alakzatot. A másik az előző téglalap tar-
talmát visszaállítja, és az alakzatot elmozdítja a paraméte-
reknek megfelelően. Ügyeljünk a mozgó alakzat határára!
9.66
A képernyő egy területének gyors váltogatásával állítsunk elő
egyszerű mozgásokat! Néhány ötlet: repülő madár, araszoló
hernyó, integető vagy lépegető ember.
9.67 **
Többfázisú animációval mutassuk be egy húr vagy hártya álló-
hullámainak mozgását!
9.68
Írjunk programot billentyűvezérelt rajzolásra! A pont elmoz-
dulásának irányát a kurzormozgató billentyűkkel adjuk meg! Ha
a shift billentyűt is lenyomjuk, töröljön!
9.69 *
Az előző programot írjuk át úgy, hogy a billentyűkkel mindig
egy szakasz végpontját mozgassuk! Ha lenyomjuk a RETURN
billentyűt, az rögzíti a pontot, és ez lesz az újabb szakasz
kezdőpontja. Az egész legyen olyan, mintha egy helyenként
leszögezett gumival alakítanánk az ábrát!
9.70
Írjunk programot billentyűvezérelt rajzolásra! A pont előre,
illetve hátra mozdulását a kurzor fel, illetve kurzor le bil-
lentyűvel adjuk meg, a 90 fokos elfordulásokat a kurzor jobb-
ra, illetve kurzor balra billentyűvel!
9.71
Írjunk programot, amely a bal felső sarokból kezdve a lenyo-
mott billentyűk jelét sorban a képernyőre írja!
9.72
Készítsünk programot, amely egy speciális billentyűre törli a
képernyőt, egy másikra a bal felső sarokba megy, a képernyőn
a kurzor helyére kiírja a lenyomott billentyű betűjét, a kur-
zor a kurzormozgató billentyűk hatására pedig elmozdul! A
program tudja kinyomtatni a képernyő tartalmát!
9.73
Cseréljük egy szöveg kisbetűit nagybetűre! A többi jel marad-
jon változatlan!
9.74
Készítsünk video-feliratozó programot! Tervezzünk nagyméretű
karaktereket vonalakból vagy pontokból, és ezeket írja ki a
számítógép a megfelelő billentyű lenyomására!
9.75
Készítsünk fényújságot! A memória egy területén tárolt szöve-
get nagyméretű karakterekkel írjuk ki a képernyőre, és a szo-
kásos módon forgassuk! (Grafikus pontonkénti léptetéssel nem
villog bántóan a szöveg.)
9.76 *
Készítsünk képújságot! A memória egy területén tárolt szöve-
geket és ábrákat ciklikusan cserélgesse a program! Az oldala-
kat a képernyőn készítsük el, és blokkátvitellel tegyük a me-
móriába, és ugyanígy vigyük vissza a képernyőre, amikor éppen
kell! A lapváltást a felhasználó billentyűlenyomással kérje,
ezzel esetleg befolyásolhatja azt is, hogy melyik legyen a
következő lap!
9.77
Írjunk ki egy memóriatartományt oktálisan a képernyőre!
9.78
Írjunk ki egy memóriatartományt binárisan a képernyőre!
9.79
Írjunk ki egy memóriatartományt hexadecimálisan a képernyőre!
9.80
Írjunk ki egy memóriatartományt karakteres formában a képer-
nyőre! A nem kiírható karakterek helyére tegyünk pontot!
9.81
Írjunk programot, amely egy memóriatartományt hexadecimális
és karakteres formában is kiír!
9.82
Készítsünk programot, amely a HL regiszterpárban lévő bináris
egész számot hexadecimális formában a képernyőre írja!
9.83
Készítsünk programot, amely a binárisan beírt számokat hexa-
decimálisan írja ki!
9.84
Írjunk szubrutint, amely 128 biten ábrázolt előjeles egész
számokat ad össze!
9.85
Írjunk szubrutint, amely 80 biten ábrázolt előjeles egész
számokat von ki!
9.86 *
Számítsuk ki két hexadecimális szám összegét és különbségét!
9.87
Írjunk programot kétbájtos számok kettővel való szorzására!
9.88
Írjunk programot kétbájtos számok tízzel való szorzására!
9.89 *
Írjunk szubrutint kétbájtos számok tízzel osztására!
9.90
Készítsünk morzejelekre fordító programot! A morzejelek a kö-
vetkezők:
A .- K -.- U ..-
B -... L .-.. V ...-
C -.-. M -- W .--
D -.. N -. X -..-
E . O --- Y -.--
F ..-. P .--. Z --..
G --. Q --.- Á .--.-
H .... R .-. É ..-..
I .. S ... Ö ---.
J .--- T - Ü ..--
1 .---- 6 -.... Pont .-.-.-
2 ..--- 7 --... Hiba ........
3 ...-- 8 ---.. SOS ...---...
4 ....- 9 ----.
5 ..... 0 -----
Üzenet kezdete -.-.-
Üzenet vége .-.-.
A jelek között szünetet, a szavak között háromszoros szünetet
kell tartani. A program egysoros üzenet fordítását végezze
el! A szüneteket jelöljük / (törtvonal)-lal!
9.91
Készítsünk programot, amely a billentyűzetről morzejeleket
kér, és az így beadott szöveget megfejti!
9.92
Kísérletileg határozzuk meg a számítógépünkben még ábrázolha-
tó legkisebb és legnagyobb abszolútértékű számokat!
9.93
Határozzuk meg a számítógépünkben az egyes változótípusokkal
(ha vannak) végzett aritmetikai műveletek időszükségletét!
Figyeljünk a változók számának, elnevezésének állandóságára!
9.94
A, B, C és X jelentsen 16 bites egész számot! Kódoljuk a kö-
vetkező algoritmust! Mi lesz a változók értéke a ciklus lefu-
tása után?
A:=0 : B:=1 : C:=1
CIKLUS AMÍG B<=X
A:=A+1
C:=C+2
B:=B+C
CIKLUS VÉGE
A kódolás elején döntsük el azt, hogy melyik változónak me-
lyik regiszterpár felel meg!
9.95
Az A és a B szám egybájtos egész. Szorzatuk a kétbájtos Z-ben
keletkezik. Kódoljuk az algoritmust!
X:=A : Y:=B : Z:=0
CIKLUS AMÍG Y<>0
HA Y PÁROS
AKKOR X:=2*X : Y:=Y/2
KÜLÖNBEN Z:=Z+X : Y:=Y-1
ELÁGAZÁS VÉGE
CIKLUS VÉGE
Ha A és B kétbájtos egész is lehet, akkor egészítsük ki a
megoldást túlcsordulás figyelésével!
9.96
Írjunk olyan szubrutint gépünk BASIC értelmezőjéhez, amelyik
minden BASIC sor értelmezésének kezdetén hangjelzést ad!
9.97
Gépi kódú szubrutinnal kezelünk egy egeret. Az IN A,(34) uta-
sítás olvassa be az egér pillanatnyi állapotát. Az A regisz-
ter felső négy bitje mindig 1, a következő kettő az előre
mozgás miatt a 00,01,11,10,00 sorozatot adja, hátrafelé éppen
fordítva. Az utolsó kettő a balra, illetve jobbra mozgásnál
ugyanígy viselkedik. Írjuk meg a hiányzó programrészletet! Mi
a szerepe a B,C,D,E regiszternek?
LD IX,10 ;képkoordináták, ahova az egér
LD IY,10 ;nyomát rajzolni kell
LD B,0
LD C,0
CIKLUS:
IN A,(34) ;az egér állapota
PUSH AF
AND 3
LD D,A
POP AF
AND 12
RRC A
RRC A
LD E,A
;Vizsgáljuk meg, hogy az egér elmozdult-e,
;és ha igen,
;módosítsuk IX és IY értékét! Tegyük fel, hogy a
;rajzolást a RAJZOL nevű szubrutinban már megírták
LD B,D
LD C,E
CALL RAJZOL ;IX,IY koordinátájú pont kirajzolása
JP CIKLUS
9.98
Elemezzük a következő Z80-as programot!
PR:
LD B,01H
OR 80H
HU:
RLC A
XOR B
KI:
RLC B
JP NC,HU
VE: ...
1. Mit csinál a program?
2. Mikor jut el a vezérlés a VE címkére? Mi lesz ekkor az
A és a B regiszterben, illetve a C jelzőbitben?
3. Mi történik, ha az OR 80H helyére AND 7FH-t írunk? És
ha nem írunk a helyére semmit?
4. Mi történik, ha a JP NC,HU helyére JP C,HU-t írunk?
9.99
Mit csinál az alábbi Z80-as program? Mi lesz a regiszterek és
a jelzőbitek értéke, ha P1, P2, illetve P3-nál lépünk be?
P1:
LD HL,PUFF1
CALL MITESZ
VEGE1:
NOP
PUFF1:
DB 'O','1','4','0','7',0 ;FIGYELEM! 'O'<>'0'
P2:
LD HL,PUFF2
CALL MITESZ
VEGE2:
NOP
PUFF2:
DB 'D','1','4','0','7',0
MITESZ:
LD IX,0
LD A,(HL)
CP 'O' ;FIGYELEM! 'O'<>'0'
JR NZ,TALAND
LD B,4-1
JR ATALAK
TALAND:
CP 'D'
JR NZ,LEPJKI
LD B,5-1
ATALAK:
LD C,B
CIKLUS:
INC HL
LD A,(HL)
SUB '0'
JP M,LEPJKI
LD B,C
ADD IX,IX
PUSH IX
POP DE
BELCIK:
ADD IX,DE
DJNZ BELCIK
LD E,A
LD D,0
ADD IX,DE
JR CIKLUS
LEPJKI:
RET
A DB direktíva az assemblernek szól, azt jelenti, hogy fordí-
tás közben a program adott helyén a DB után következő számo-
kat vagy karakterek kódjait kell a memóriába lerakni, és utá-
na folytatni a fordítást.
9.100
Mit csinál a következő szubrutin? Mikor áll le, és mi lesz
ekkor HL értéke?
LD HL,0
CIK:
DEC HL
LD A,(HL)
CPL
LD (HL),A
XOR (HL)
JP Z,CIK
9.101
Mit csinál az alábbi szubrutin? Bemenete D és E.
CIK:
LD A,D
CP E
JP M,NEM
JP Z,IGEN
BIT 0,D
JP Z,NULLD
BIT 0,E
JP Z,NEM
LD A,D
SUB E
LD D,A
JP CIK
NULLD:
BIT 0,E
JP Z,NULLE
SRL D
JP CIK
NULLE:
SRL D
SRL E
JP CIK
NEM:
SCF
RET
IGEN:
OR A
RET
9.102
Milyen hibák vannak a következő programban?
LD HL,68000
LD A,(HL)
CIK:
DEC A
LD DE,0-10
ADD HL,DE
LD A,5
OR A
JP NZ,CIK
CALL SZUB
RET
SZUB:
LD (HL),A
DEC HL
JP CIK
9.103
Mi a következő program hibája? (A BC/DE hányadost IX-be kel-
lene tennie, a maradékot pedig HL-be.)
LD IX,0FFFFH
LD H,C
LD L,B
CIK:
INC IX
SBC HL,DE
JP P,CIK
9.104
Soros vonalon ASCII-kódú karakterek érkeznek n bit/s sebes-
séggel.
"1" .... -- -- ...
0 1 2 3 4 5 6 7
"0" --
startbit, információ, 2 stopbit
Egy mikroszámÍtógép az IN A,(3AH) utasítással olvassa be a
soros vonal állapotát. Itt van egy kiszolgáló szubrutin, ame-
lyet 2 MHz-es processzorra írtak.
1. Mit kell változtatni, hogy 3 MHz-es processzoron fus-
son?
2. Milyen hibákat jelez a szubrutin az L regiszter egyes
bitjein?
3. Mitől kerülhet végtelen ciklusba a szubrutin, és hogyan
lehet ezt kiküszöbölni?
4. Hogyan lehetne gyorsítani a rutin működését?
5. Milyen sebességű adást vesz jól a szubrutin?
;SOROS VEV§: elrontott regiszterek: A,B,D,E
;visszatéréskor a H-ban a vett karakter kódja
;L-ben a hibakód
SVEVO:
LD L,0 ;hibakód
IN A,(3AH) ;mintavétel
BIT 0,A ;A 0. bitje a soros vonal állapota
JR NZ,STRT1
SET 0,L
STRT1:
IN A,(3AH) ;1->0 átmenetre vár
BIT 0,A
JR NZ,STRT1
LD DE,20H
CALL SUBR
LD B,9 ;B bitszámláló
KOVBIT:
SRL H ;H vett bitek
IN A,(3AH)
BIT 0,A
JR Z,BIT0
SET 7,H
BIT0:
LD DE,40H
CALL SUBR
DJNZ KOVBIT
IN A,(3AH) ;1. stopbit
BIT 0,A
JR NZ,STOP2
SET 1,L
STOP2:
LD DE,64D
CALL SUBR
IN A,(3AH) ;2. stopbit
BIT 0,A
JR NZ,VEGE
SET 2,L
VEGE:
LD DE,01000000B
SUBR:
DEC DE
LD A,D
OR E
JR NZ,SUBR
RET
9.105
A számítógéphez egy 8 nyomógombos billentyűzetet illesztünk.
Ha nincs lenyomva billentyű, az IN A,(3AH) eredménye csupa
egyes bit. Egy billentyű lenyomását a 0. bit 1->0 átmenete
jelzi, utána 8 biten a leütött billentyű kódja következik,
majd legalább két 1-es bit. Az adatátvitel sebessége 1200
bit/s, a mikroprocesszor órajelének frekvenciája 2 MHz.
1. Mit kell kijavítani, hogy 3 MHz-es órajellel működjék?
2. Előfordulhat-e, hogy a program végtelen ciklusba ke-
rül? Ha igen, akkor hol és miért?
3. Milyen hibákat jelez L-ben?
VEVO:
LD HL,0
IN A,(3AH)
BIT 0,A
JP NZ,INDUL
SET 0,L
RET
INDUL:
IN A,(3AH) ;1->0 átmenetre vár
BIT 0,A
JP NZ,INDUL
LD DE,2EH
CALL SZUB
LD B,8
KOVBIT:
SRL H
IN A,(3AH)
BIT 0,A
JP Z,NULLAS
SET 7,H
NULLAS:
LD DE,5CH
CALL SZUB
DJNZ KOVBIT
IN A,(3AH) ;1. stopbit
JP NZ,STOP
SET 1,L
RET
STOP:
LD DE,5CH
CALL SZUB
IN A,(3AH) ;2. stopbit
BIT 0,A
JP NZ,VEGE
SET 2,L
VEGE:
RET
SZUB:
DEC DE
LD A,D
OR E
JP NZ,SZUB
RET
9.106
Mit csinál a következő (veszélyes) Z80-as szubrutin.
HOSSZ:
EQU SEMMI-ELEJE
ELEJE:
CALL SEMMI
VALAMI:
POP HL
DEC HL
DEC HL
DEC HL
LD D,H
LD E,L
INC D
PUSH DE
LD BC,HOSSZ
LDIR
RET
SEMMI:
POP HL
PUSH HL
PUSH HL
RET
9.107
Mit csinál a következő Z80-as szubrutin? (HL a bemenet)
EX DE,HL
LD B,16
LD HL,KEP
CIK:
LD A,'0'
SLA E
RL D
ADC A,0
LD (HL),A
INC HL
DJNZ CIK
9.108
Mit csinál a következő Z80-as szubrutin? Mi lesz HL értéke a
VEGE illetve a HIBA cimke után?
INCH1: EQU 49H ;49H-nál a billentyűzetbeolvasó
;szubrutin kezdődik, a billentyű
;kódja A-ba kerül
LD HL,0
CIK:
CALL INCH1
CP 0DH ; sor vége karakter
JP Z,VEGE
CP '0'
JP M,HIBA
CP '9'
JP P,HIBA
SLA L
RL H
LD D,H
LD E,L
LD B,2
CIK1:
OR A
RL L
RL H
DJNZ CIK1
ADD HL,DE
LD B,0
SBC A,'0'
LD C,A
ADD HL,BC
JP CIK
HIBA:
; hibaüzenet kiírása
RET
VEGE:
RET
9.109
Mi lesz a HL regiszterpár értéke?
CIM: EQU XXXXH
LD HL,CIM
LD (HL),0C9H
CALL CIM
INC SP
INC SP
POP HL
Megjegyzés: A 0C9H kód a Z80 mikroprocesszor RET utasításának
kódja.