14.1
N napig mértük, naponta K alkalommal a hőmérsékletet.
1. Adjuk meg azokat a napokat, amelyeken belül a legna-
gyobb volt a hőmérsékletváltozás!
2. Adjuk meg azokat a napokat, amelyeken a legnagyobb
volt az eltérés a teljes időszak átlaghőmérsékletétől!
3. Adjuk meg a teljes időszak átlagától leginkább eltérő
átlagú napokat!
4. Adjuk meg a teljes időszak átlaga alatti napokat!
5. Döntsük el, volt-e olyan nap, amikor a hőmérséklet az
előző napitól 5 Celsius foknál jobban eltért!
6. Adjuk meg, hány mérésnél volt rossz a műszer! (Rossz
volt a műszer akkor, ha a mért érték adott D értéknél
jobban eltért a napi átlagtól.)
7. Határozzunk meg egy olyan egy hetes (7 nap) időszakot,
amikor az átlaghőmérséklet a legnagyobb volt!
14.2 *
Egy N résztvevőjű kutya-szépségversenyen M különböző szem-
pont szerint pontoznak, s az eredményt a KUTYA(N,M) mátrix
tartalmazza. Minden szempont alapján maximum MAX(I) pontot
adhatnak ( a pontszámok nem negatív egész számok lehetnek,
1<=I<=M ). A versenyből automatikusan kiesik az a kutya, a-
melyik valamely kategóriában nem éri el a kategóriánként
megadott alsó ponthatárt (ALSO(I)).
1. Adjuk meg az automatikusan kieső kutyák sorszámait,
vagy jelezzük, ha nincs ilyen kutya!
2. Döntsük el, van-e olyan kutya, amelyik minden kategóri-
ában győztes!
3. Döntsük el, van-e olyan kategória, ahol holtverseny
alakult ki a győztesek között!
4. Döntsük el, van-e olyan kutya, amelyik valamelyik szem-
pont szerint tökéletes!
5. Döntsük el, van-e olyan kutya, amelyik minden kategóri-
ában kiesett!
6. Adjuk meg a kategóriagyőzteseket! (Ha egy kutya több
kategóriában is győzött, akkor is csak egyszer szere-
peljen a listában!)
7. Adjuk meg azokat a kutyákat, amelyek több kategóriában
is győztek!
8. Döntsük el, van-e olyan kutya, amelyik abszolút győztes
lett, de minden kategóriában volt nála jobb! (Abszolút
győztes az a kutya, amelyik összpontszáma a legna-
gyobb.)
9. Adjuk meg azokat a kutyákat, amelyek egyik kategóriában
sem voltak sem győztesek, sem utolsók!
10. Adjuk meg azokat a kutyákat amelyek valamilyen szempont
szerint győztesek voltak, más szempont szerint pedig
kiestek!
11. Adjuk meg azokat a kutyákat, amelyek valamilyen szem-
pont szerint tökéletesek voltak, de más szempont sze-
rint nem nyertek!
12. Adjuk meg azokat a kutyákat, amelyek ha nyertek valami-
lyen kategóriában, akkor csak holtversenyben voltak el-
sők!
13. Adjuk meg azokat a kutyákat, amelyek egy kategóriában
sem nyertek, de az alsó pontszámot minden kategóriában
elérték!
14. Döntsük el, van-e olyan kutya, amely több kategóriában
is győztes!
15. Döntsük el, létezik-e olyan A és B kutya, hogy A minden
kategóriában jobb B-nél!
16. Adjuk meg azokat a kategóriákat, amelyekben nem volt
kieső kutya!
17. Adjuk meg azokat a kategóriákat, amelyekben legalább 2
kutya ért el maximális pontot!
18. Adjuk meg azokat a kategóriákat, amelyekben legalább K
kutya maradt versenyben a kiesések után!
19. Adjuk meg azokat a kategóriákat, amelyekben holtver-
senyt kellett hirdetni!
20. Adjuk meg azokat a kategóriákat, amelyekben volt töké-
letes kutya!
14.3 **
Egy egyenes vonal mentén K kilométerenként megmértük a fel-
szín tengerszint feletti magasságát. Összesen N mérést vé-
geztünk. Az első és az utolsó mérést kontinens felett végez-
tük. Elképzelésünk szerint ott van tenger, ahol a mérés ér-
téke=0, szárazföld esetén a mért érték >0.
(Sziget : ...0+++++0... ,
tenger : ...+0000000+... ,
kontinens: ++++++0... vagy ...0++++++ )
1. Döntsük el, hogy a mérés során jártunk-e szigeten!
2. Mondjuk meg a szigetek számát!
3. Adjuk meg azt a szigetet, ahol a legmagasabb csúcs van!
(Az a pont csúcs, amely két szomszédjánál legalább X
méterrel magasabb.)
4. Adjuk meg a legszélesebb sziget helyét!
5. Adjuk meg az M méternél nagyobb átlagmagasságú szigete-
ket!
6. Állapítsuk meg, hogy a szigeteken mért legnagyobb ma-
gasságú pont csúcs volt-e!
7. Határozzuk meg azt a tengerszakaszt, ahol két sziget a
legközelebb van egymáshoz!
8. Határozzuk meg azt a szigetet, amely két szomszédos
pontján mért magasság különbsége a legnagyobb!
9. Határozzuk meg a szigetek kezdeteit és végeit!
10. Határozzuk meg azt a szigetet, amelynek a legalacso-
nyabb a partja!
11. Határozzuk meg azt a szigetet, amelyen a legszélesebb
fennsík található!
(Fennsík: minden pontja legalább F méter magas és a
szintkülönbség legfeljebb S méter.)
12. Határozzuk meg a legszélesebb fennsíkú szigeten a fenn-
sík két szélét!
13. Határozzuk meg azt a legmagasabb csúcsot, amelyik szá-
razföldön található!
14. Határozzunk meg egy olyan szigetet, ahol nincs csúcs!
15. Határozzuk meg azt a szigetet, ahol a legmélyebb völgy
található!
(Az a pont tekinthető völgynek, amely két szomszédjánál
legalább V méterrel alacsonyabb.)
16. Döntsük el, melyik kontinenshez van legközelebb sziget!
17. Határozzuk meg a tengerszakaszok átlagos hosszát!
18. Döntsük el, hogy a legmagasabb csúcs szárazföldön vagy
szigeten van-e!
19. Határozzuk meg azon szigetek átlagos magasságát, ame-
lyek minden pontja alacsonyabb 100 méternél!
20. Határozzuk meg a szárazföldön levő hegycsúcsok átlagos
magasságát!
21. Állapítsuk meg, hogy az út során a szigetek szélessége
egyre kisebb lett-e!
22. Állapítsuk meg, hogy van-e két egyforma szélességű szi-
get!
23. Határozzuk meg azt a szigetet, amely legközelebb van az
óceán közepéhez!
24. Állapítsuk meg, hogy a tengerpartok jobb-, vagy balol-
dali meredeksége a nagyobb!
25. Állapítsuk meg, hogy az út során a szigetek átlagmagas-
sága növekszik-e!
26. Határozzuk meg azt a szigetet, amely legtávolabb van a
mellette lévő szigetektől!
14.4 **
Egy iskolában egyéni és összetett tanulmányi versenyt tar-
tottak. A versenyekben összesen N tanuló vett részt. A ver-
senyek száma M. Rendelkezésre áll versenyenként a tanulók
neve és elért pontszáma. Összetett versenyben csak azon ta-
nulók eredményét értékelik, akik az összes egyéni versenyen
indultak és elérték a versenyenként adott minimális pontszá-
mot (MIN(M)).
1. Adjuk meg az egyéni versenyek rangsorát!
2. Adjuk meg az összetett versenyben értékelhető tanulók
számát!
3. Adjuk meg az összetett versenyben értékelhető tanulók
névsorát!
4. Adjuk meg az összetett verseny rangsorát!
5. Adjuk meg versenyenként a tanulók névsorát!
6. Adjuk meg azon tanulók névsorát, akik csak egyetlen
versenyen indultak!
7. Adjuk meg azon tanulók névsorát, akik valamilyen verse-
nyen indultak!
8. Adjuk meg azon tanulók névsorát, akik valamilyen verse-
nyen indultak, és elérték a versenyenkénti minimális
pontszámot!
9. Adjuk meg azon tanulók névsorát, akik valamilyen verse-
nyen indultak, és nem érték el a versenyenkénti minimá-
lis pontszámot!
10. Adjuk meg a versenyek győzteseinek a névsorát!
11. Döntsük el, hogy az összetett verseny győztese minden
versenyben győztes volt-e!
12. Döntsük el, hogy az összetett verseny győztese győzött-
e valamelyik egyéni versenyben!
13. Döntsük el, hogy volt-e valamelyik versenyben holtver-
seny hirdetve!
14. Döntsük el, hogy az összetett verseny győztese holt-
versenyben győzött-e!
15. Döntsük el, hogy volt-e olyan tanuló, aki minden verse-
nyen indult, legalább egy versenyen győzött is, de az
összetett versenyben nem értékelhették, mert egy verse-
nyen nem érte el a szükséges pontszámot!
16. Állapítsuk meg, hogy volt-e olyan tanuló, aki minden
versenyben, amiben indult, alatta maradt a minimális
pontszámnak!
14.5 **
Egy iskolában sportdélutánt szerveznek. A sportoló tanulók
nevét sportáganként tartjuk nyilván. A sportágak:labdarúgás,
kézilabda, kosárlabda, úszás, távolugrás, magasugrás, futás.
Az iskola tanulóinak az adathalmazát is ismerjük az osztály
megjelölésével együtt.
1. Állapítsuk meg a sportdélutánon résztvevő tanulók lét-
számát!
2. Döntsük el, hogy párhuzamosan lebonyolítható-e a labda-
rúgás, a kézilabda és a kosárlabda verseny! (Akadály
lehet, ha ugyanaz a tanuló több csapat tagjaként is
szerepel.)
3. Döntsük el, hogy az egyéni és a csapatversenyek lebo-
nyolíthatók-e párhuzamosan! (Akadály lehet, ha egy ta-
nuló több sportágban is indul.)
4. Adjuk meg a sportdélutánon résztvevő tanulók névso-
rát!
5. Adjuk meg a csapatversenyeken induló tanulók névso-
rát!
6. Adjuk meg az egyéni versenyeken induló tanulók névso-
rát!
7. Adjuk meg a több sportágban is induló tanulók névso-
rát!
8. Adjuk meg egy olyan tanuló nevét, aki labdarúgásban és
futásban is indul!
9. Döntsük el, hogy az iskola sportoló, vagy nem sportoló
létszáma a magasabb!
10. Döntsük el, hogy az iskola minden tanulója résztvesz-e
a sportversenyekben!
11. Adjuk meg az iskola azon tanulóinak a névsorát, akik
egyik sportágban sem indulnak!
12. Adjuk meg a jelentkezések alapján a sportágak népszerű-
ségi sorrendjét!
13. Állapítsuk meg, hogy melyik osztályokból nincs egyetlen
jelentkező sem!
14. Adjuk meg az osztályok sorrendjét jelentkezők száma
szerint csökkenő sorrendben!
15. Határozzuk meg, hogy az egyes csapatversenyekben hány
csapat vesz részt, ha egy csapatban csak azonos osz-
tálybeliek szerepelhetnek, de egy osztály -a jelentke-
zők számától függően több csapatot is indíthat!
14.6 **
Adott egy kisebb cég (max. 1000 dolgozó). Írj Pascal progra-
ramot, amely nyilvántartja és karbantartja a dolgozók adata-
it !
Részletesebben :
--------------
A fájl neve
ADAT.DAT
Mezők (így 128! lesz összesen)
SNev - személy neve 60 karakter (kulcsmező)
SNem - személy neme 1 karakter (F/N)
LCim - személy lakcíme 60 karakter
Fizu - személy fizetése 4 egész szám
Menürendszer ( sávkurzorral )
1. Adatok bevitele ( * végjelig ciklikusan )
2. Adatok módosítása ( mindig nyitja a fájlt és
3. Adatok törlése ellenőrzi a létezését )
4. Lista a képernyőre
5. Lista nyomtatóra ( csak ha lesz rá idő !!! )
6. Adatállomány létrehozása ( üreset hoz létre )
7. Adatállomány törlése ( fizikai törlés )
8. Program vége
14.7 **
Írj programot, amely egy billentyűlenyomásig reklámokat je-
lenít meg a szöveges képernyőn !
A reklámok :
egységes szerkezetű fájlokban vannak,
kiterjesztésük egységes, (pl.: BRR - BRódy Reklám)
szövegszerkesztővel szerkeszthetők, (text editorral)
egy meghatározott könyvtárban vannak, (pl.: F:\REKLAM)
a fájlokat fizikai sorrendjükben játssza.
A reklámfájl felépítése soronként :
1. alapszín induló képernyő háttérszíne (két karakter)
2. előtörlés ha "I", törli a képernyőt, más esetben nem
3. tempó kiírás sebessége 0 ... 9 (legnagyobb a 9)
4. hang ha "I", a sorokat "hangosan" írja ki
5. várakozás idő (0,...,99) másodpercben
6. eltűnés S-soronként, V-véletlenszerűen, ....
1. reklámsor
2. reklámsor
...
n. reklámsor maximum 10 reklámsor lehet ( zsúfoltság! )
A reklámsorok szerkezete :
szöveg kiírandó sor szövege, max. 80 karakter
sorszám mely sorba kell írni 1...24 (nincs scroll)
igazítás hova kell igazítani ( K, J vagy B )
színek karakterszín (2 karakter!)
A reklámsor egyes elemei egy sorban vannak, a "_" jel
van köztük.
A lehetséges színkarakterek (lásd Turbo Pascal) :
BL Black fekete 0
BU Blue kék 1 1. 3. betű !
GR Green zöld 2
CY Cyan cián 3
RE Red vörös 4
MA Magenta lila 5
BR Brown barna 6
LG LightGray világos szürke 7
DG DarkGray sötét szürke 8
LB LightBlue világos kék 9
LE LightGreen világos zöld 10 1. 8. betű !
LC LightCyan világos cián 11
LR LightRed világos vörös 12
LM LightMagenta világos lila 13
YE Yellow sárga 14
WH White fehér 15
14.8 **
Írjunk egy sor-orientált mini-szövegszerkesztőt (MiE.EXE),
amely képes egy képernyőoldalnyi szöveg teljes képernyős
szerkesztésére, megőrzésére, saját szövegeinek (*.MiE) be-
töltésére (az aktuális könyvtárból) !
A sorokat egy tömbben tároljuk, kezdetben minden sor szóköz-
zel van feltöltve ! 24 sor legyen, így nem fog scrollozni a
25. sorba való íráskor. A 25. sorban az állapotsor legyen,
tartalma : aktuális fájlnév, üzemmód, sor, oszlop, editor
verziószáma !
A MiE a PE3-hoz hasonló forróbillentyű-kiosztással működjön,
azaz
fájlműveletek
csak a saját, MIE kiterjesztésű fájljait kezeli, ezek
legfeljebb 24 sorból, soronként legfeljebb 80 karakter-
ből álló szöveg típusú állományok
F2 - felveszi a félkész szöveget (induláskor megadott)
néven
F3 - nem veszi fel a szöveget, kilép DOS-ba